adatvédelmi nyilatkozat
Törvény kötelezi a szolgáltatót arra, hogy a fogyasztó akár az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás igénybe vétele előtt, akár a vásárlás folyamán bármikor megismerhesse, hogy a szolgáltató mely előre meghatározott adatkezelési célok alapján milyen adatfajtákat kezel. A szolgáltatók e kötelezettségüknek általában „Adatvédelmi nyilatkozat” (angol nyelvű honlapokon „Privacy Policy”) vagy „Adatkezelési nyilatkozat” elnevezésű menüpont alatt tesznek eleget.

ADSL
Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line = aszimmetrikus digitális előfizetői vonal) olyan technológia, amellyel a hagyományos (analóg) telefonvonal nagysebességű adatátvitelre (jellemzően internetezésre) alkalmas digitális vonallá alakítható.

adware
Olyan szoftver, amelyet egy másik alkalmazáshoz tapadva telepítünk számítógépünkre, és amely arra szolgál, hogy időről időre hirdetésekkel bombázza a felhasználót. Egy részük előre meghatározott hirdetéseket jelenít meg, más részük a háttérben figyeli, hogy milyen tartalmakat keres a felhasználó az interneten, és célzott reklámokat szolgáltat.

ajánlat
Szerződés létrehozására irányuló, egyoldalú, címzett akaratnyilatkozat. Az, hogy az adott nyilatkozat ajánlatnak minősül-e vagy sem, a konkrét eset valamennyi körülményének mérlegelésével lehet csak megállapítani. Az elektronikus kereskedelmi törvény fontos rendelkezésre, hogy amennyiben a szolgáltató nem biztosít az igénybe vevő részére az adatbevételi hibák azonosítására és kijavítására megfelelő eszközt, a fogyasztó nyilatkozata nem minősül ajánlatnak.

általános szerződési feltételek
E jogintézménnyel kapcsolatos alapvető szabályokat a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. A Ptk. szerint általános szerződési feltételnek (ÁSZF) minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerződési feltételnek minősítés szempontjából közömbös a szerződési feltételek terjedelme, formája, rögzítésének módja, és az a körülmény, hogy a feltételek a szerződési okiratba szerkesztve vagy attól elválasztva jelennek meg. Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. Javasolt, hogy az online szerződéskötést megelőzően minden alkalommal olvassuk el az ÁSZF-et, amelyet gyakran az „Üzletszabályzat” menüpont alatt találhatunk meg.

alternatív vitarendezési eljárások (ADR)
A fogalom magában fogalja mindazon konfliktus megoldási formákat, amelyek nem rendes bírósági ítélettel zárulnak. Számos formája létezik, amelyekben közös, hogy a vitázó felektől független semleges fórum megkísérli a vita rendezését konszenzus létrehozásával, vagy a vita eldöntésével. Az ADR körébe sorolható a mediáció, a választottbíráskodás, a döntőbíráskodás, és még számos formalizált vagy kevésbé formalizált eljárás.

B2B ügyletek
A Business-to-Business, azaz vállalatok között, elektronikus úton megvalósuló gazdasági kapcsolatok összességét jelöli a kifejezés. Gyakran elektronikus piacterek szolgálnak helyszínéül, ahol a versenytársak egymás mellett, a szolgáltatásokat és az árakat gyorsan összehasonlítható módon vannak jelen, lehetővé téve a vállalati beszerzések hatékony lebonyolítását.

B2C ügyletek
A vállalatok és a fogyasztók között (Business-to-Consumer) megvalósuló elektronikus kereskedelem.

banner
Az interneten megjelenő hirdetések leggyakrabban használt változata, szalaghirdetés. Különböző méretekben megjelenő, álló vagy mozgó hirdetést tartalmazó felület a képernyőn.

böngésző
A böngésző (webböngésző, browser) olyan program, amellyel az interneten fellelhető tartalmakat, a leggyakrabban weblapokat lehet megtekinteni. A legszélesebb körben használt böngészők: Internet Explorer, Mozilla Firefox, Opera, Mozilla, Netscape.

browser
ld. böngésző

checkbox
Magyarul jelölőnégyzet. Két állapotú, igen/nem információ bevitelére alkalmas grafikus elem, amelybe kattintva leggyakrabban pipát vagy ikszet tudunk elhelyezni.

click
Magyarul kattintást (az informatikában tipikusan egérkattintást) jelent. Használatos a magyar nyelvben az ebből a szóból képzett, nem túl szép „klikkelés” kifejezés is.

cookie
Olyan kisméretű információcsomagok, szöveges fájlok, amelyek egyes weblapok látogatásakor kerülnek − gyakran észrevétlenül − számítógépünk merevlemezére. Olyan információkat tartalmaz a felhasználóról, mint például egy azonosító szám, jelszó, vagy hogy milyen vásárlásokat bonyolított le valamely webhelyen, illetve hányszor látogatta meg az adott helyet. A felhasználó eldöntheti, hogy részben, teljesen, vagy egyáltalán nem engedélyezi azok számítógépre mentését.

csomagküldő kereskedelem
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény meghatározásában „az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő kizárólag a termék ismertetőjét juttatja el bármely formában a vásárlóhoz vagy reklámban hívja fel a figyelmet az árura, és az ismertető vagy reklám alapján kiválasztott és megrendelt árut szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre.”

domain név
A Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa domainregisztrációs szabályzata értelmében „Alfanumerikus karakterekből álló műszaki azonosító, amelyet elsősorban a könnyebb megjegyezhetősége miatt az internetes kommunikációhoz nélkülözhetetlen Internet címek helyett használnak.” Az interneten fellelhető tartalom elérési, útvonala, címe (ld. URL) minden esetben tartalmazza vagy a domain nevet, vagy az IP címet. Jelen honlap mind az elker.hu, mind az elekronikus-kereskedelem.hu domain név útján elérhető.

dombornyomású bankkártyák
Azok a bankkártyák, amelyeknek kártyaszáma a kártya síkjából kiemelkedik. A VISA és a Mastercard kártyák valamennyi dombornyomású változata alkalmas internetes fizetésre, egyéb kártyák csak abban az esetben, ha az elfogadóhely a kártya logóját feltünteti.

elállási jog
Az elállás a másik félhez címzett egyoldalú jognyilatkozat, amely a szerződést a szerződés megkötésére visszaható hatállyal felbontja. Az elállási jog kiköthető a szerződésben, de alapulhat jogszabályon is (törvényes elállási jog). A távollevők között kötött szerződések esetében jogszabály biztosítja a fogyasztók számára a nyolc munkanapon belül, indokolás nélkül gyakorolható elállási jogot.

elektronikus hirdetés
Az elektronikus kereskedelmi törvény meghatározásában „információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján tett bármely közlés, amelynek célja, hogy közvetve vagy közvetlenül népszerűsítse a vállalkozást, szervezetet, kereskedelmi, ipari vagy kézműipari tevékenységet folytató vagy szabályozott szakmát gyakorló személyt, annak áruját, szolgáltatását, tevékenységét, továbbá amely társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó tájékoztatást tartalmaz.”

elektronikus kereskedelmi szolgáltatás
Az elektronikus kereskedelmi törvény meghatározásában „olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje.”

elektronikus út
Az elektronikus kereskedelmi törvény meghatározásában „elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása.”

előzetes engedélyezést kizáró elv
Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásának megkezdéséhez, illetve folytatásához előzetes engedély vagy bármely ezzel azonos joghatású hatósági határozat nem szükséges. Ez azonban nem érinti a tevékenységre külön jogszabályban, nem az elektronikus úton történő szolgáltatásnyújtásra tekintettel előírt minősítési, képesítési, engedélyezési vagy bejelentési kötelezettséget, valamint az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban előírt engedélyezési, illetve bejelentési kötelezettséget.

e-mail
ld. elektronikus levelezés

FAQ
ld. GYIK

firewall
ld. tűzfal

fogyasztó
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény meghatározásában „az a személy, aki - gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül - árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, továbbá, aki az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje.” „Személy” kifejezés alatt mind a természetes személyeket, mind a jogi személyeket, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező személyeket értenünk kell.

GYIK
A „Gyakran Ismételt Kérdések” kifejezésből képzett betűszó, a FAQ (Frequently Asked Questions”) magyar megfelelője. Azoknak a kérdéseknek és a hozzájuk tartozó válaszoknak rendezett gyűjteménye, amelyeket gyakran tesznek fel a felhasználók valamely témával kapcsolatban.

honlap
A világhálón jelen lévő információ publikálására szolgáló eszköz, weboldalak csoportja. A weboldal HTML dokumentum, amely általában HTTP protokollon keresztül érhető el.

honlaptérkép
A honlaptérkép -- angolul „sitemap” -- valamely honlap tartalmának rendszerezett áttekintésére szolgál, a könnyebb eligazodást segíti, hasonlóan a könyvek tartalomjegyzékéhez.

HTML
Honlapok készítéséhez kifejlesztett leírónyelv (Hypertext Markup Language), amely mára internetes szabvánnyá vált. A W3C (World Wide Web Consortium) ajánlásai tartalmazzák a nyelv szabályrendszerét, szintaxisát. A leírónyelv által létrehozott hypertext dokumentum olyan speciálisan kialakított szöveget tartalmaz, amely lehetővé teszi olyan hivatkozások elhelyezését a szöveg bármely részénél, melyek a felhasználót egy másik pontra kalauzolja, ahol további információt talál az adott szövegrészre vonatkozóan.

HTTP
A HyperText Transfer Protocol az a szabályrendszer, protokoll, amely leírja az információtovábbítás szabványos módját a világhálón.

HTTPS
A HTTP protokoll változata, amely az adatokat a webszerverek és a böngészők között titkosított, SSL csatornán keresztül továbbítja. A HTTPS használata esetén a az URL a „https://” kifejezéssel kezdődik.

identity theft
Azon bűncselekmények összefoglaló neve, amelynek során az elkövető jogtalanul megszerzi és felhasználja a sértett személyes adatait, azokkal jogosulatlanul visszaél („személyiség lopás”).

igénybe vevő
Az elektronikus kereskedelmi törvény meghatározásában „az a természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely információs társadalommal összefüggő szolgáltatást vesz igénybe.”

információs társadalommal összefüggő szolgáltatás
Az elektronikus kereskedelmi törvény meghatározásában„elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá.”

internet
Az egész világot behálózó számítógéphálózat, a hálózatok hálózata. Rendező elve az eszközök közötti kommunikációt meghatározó szabályrendszer, a TCP/IP protokoll (Transmission Control Protocol/Internet Protocol). Csomagkapcsolt hálózat, amelynek jellemzője az, hogy az adat kisméretű, sorszámozott csomagokban utazik, akár eltérő útvonalakon. Az adat újbóli összeállítása csak a fogadó oldalon történik meg.

internetes kereskedelem
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény meghatározásában „olyan kereskedelmi tevékenység, amelynek során termékek, illetőleg szolgáltatások gazdasági tevékenység keretében történő értékesítése történik a világhálón, valamint egyéb elektronikus hírközlőeszközön keresztül, távollévők között kötött szerződés keretében, ide nem értve a csomagküldő kereskedelmet.”

IP cím
Az interneten az IP cím szolgál a hálózatba kötött számítógépek azonosítására. A címek felépítése szabványos, a harminckét számjegy pontokkal elválasztva négy részre tagolódik (pl. 193.224.63.54). Magyarországon az MTA-SZTAKI végzi a címek kiadását.

ISP
Az internetszolgáltató (Internet Service Provider) angol nyelvű rövidítése. Olyan elektronikus hírközlési szolgáltató, amely általában ellenérték fejében hozzáférést biztosít az internethez.

kéretlen elektronikus hirdetés
Amennyiben elektronikus hirdetést elektronikus levélben, vagy azzal egyenértékű kommunikációs eszközzel úgy küldenek, hogy a címzett ahhoz előzetesen nem járult hozzá, kéretlen elektronikus hirdetésről (spamről) beszélünk.

Kiváló Internet Áruház
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSz) és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) közös ajánlást dolgozott ki „EQ – Ajánlás Kiváló Internet Áruház megvalósításához” címmel, amely a vásárlói bizalom megerősítéséhez vezető legfontosabb elveket rögzíti. Az ajánlás elfogadása nem jelent minősítést, az OFE és az IVSZ ugyanis nem ellenőrzi az ajánlás betartását. Az a kereskedő, aki egyetért az ajánlás szövegével, és elküld egy támogatói nyilatkozatot az iroda@ivsz.hu címre, neve felkerülhet a támogatók listájára, és így jogosulttá válik az ajánlás elfogadását jelentő logó honlapján történő feltüntetésére.

hyperlink
A hyperlink (más néven „link”) a hypertextben elhelyezett hivatkozás, egyfajta kapocs, amely más szövegrészre vagy dokumentumra mutat, azokhoz közvetlen hozzáférést biztosít. A böngészők általában aláhúzással és kék színnel jelölik a linkeket, az egérmutató formája pedig megváltozik, ha azt a linkre húzzuk.

magánjellegű közlés
Az elektronikus kereskedelmi törvény meghatározásában „a kereskedelmi, üzleti vagy hivatásszerű tevékenység vagy közfeladat körén kívül eső célból eljáró személy által használt elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű, egyéni közlésre alkalmas kommunikációs eszköz útján, információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével történő közlés, ideértve az ilyen módon tett szerződési nyilatkozatokat is.”

magatartási kódex
Olyan, a szakmai önszabályozó tevékenység keretében megalkotott dokumentum, amely a jogszabályoknál szigorúbb követelményeket állapít meg, vagy a jog által nem szabályozott területen bizonyos magatartási, etikai normákat ír elő. Követése önkéntes alávetésen alapul.

mikrofizetés (micropayment)
A kis összegű kifizetéseket lebonyolító rendszerek összefoglaló neve. Számos változata létezik az emelt díjas SMS-sel történő fizetéstől az e-pénzig.

opt-in rendszer
A spam jogi szabályozásának az a változata, amely csak a fogyasztó előzetes hozzájárulását követően teszi lehetővé elektronikus hirdetések küldését.Ellentéte az opt-out rendszer, amely előzetes hozzájárulás nélkül is lehetővé teszi a reklámok küldését, és csupán az utólagos letiltás lehetővé tételét írja elő kötelezően.

önszabályozás
Mayer Erika és Simon Éva szerint „Önszabályozáson az üzleti élet szektorainak, a kamaráknak, egyesületeknek jogszabályi normákat figyelembe vevő, de független szabályrendszereit értjük. Az önszabályozó mechanizmusok a jogalkotók számára iránymutatóként szolgálnak a jogszabályok módosítása során. Az európai uniós irányelvek és cselekvési tervek az önszabályozást az internetre vonatkozó európai szabályozás hangsúlyos részeként tárgyalják. Az Unió Bizottsága bátorítja önszabályozó kódexek készítését, amelyek a normatív szabályrendszer megfelelő alkalmazását segítik. Az internetre vonatkozó önszabályozás azért is különösen jelentős, mert a technikai fejlődéssel a jogalkotás nem képes lépést tartani. A jogszabályok, jogrendek stabilitásra törekszenek, így csak létező, nagy tömegben előforduló életviszonyokat képes megfelelő körültekintéssel szabályozni. Ezzel szemben az önszabályozás rugalmasan képes követni a piaci viszonyok és a technikai fejlődés alakulását.”

Forrás: Mayer Erika—Simon Éva, Az internetes tartalomszolgáltatásra vonatkozó hatályos magyar jogi szabályozás áttekintése

phishing
ld. adathalászat

pop-up
Valamely honlap megtekintése során kis méretű ablakban előugró elektronikus hirdetés.

privacy policy
ld. adatvédelmi nyilatkozat

sitemap
ld. honlaptérkép

spam
ld. kéretlen elektronikus hirdetés

spyware
Olyan szoftver, amely a számítógépünkön észrevétlenül munkálkodva bizalmas adatokat gyűjt össze rólunk, majd továbbítja azokat egy ismeretlen személy felé. Többnyire a felhasználó által felkeresett webcímek, a rendszer IP-címe, a PC-n tárolt e-mail címek köréből kerülnek ki a kifürkészett adatok.

SSL
Az SSL (Secure Socket Layer) egy ún. protokoll réteg, amely a hálózati forgalom titkosítására szolgál. → HTTPS

személyes adatok
Az adatvédelmi törvény meghatározásában „a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható.”

szerződés megkötésének nyelve
A szerződés megkötésének a nyelve a szerződéskötést megelőző tárgyalások, a felek közötti információcsere nyelve, vagy az a nyelv, amelyen az a tájékoztatás, nyilvános kijelentés stb. érhető el, amelyek befolyásolhatják a fogyasztót.

szerződés nyelve
A szerződés nyelve az a nyelv, amelyet az elektronikus szerződést rögzítő maradandó eszköz használ, főszabályként ez az a nyelv, amelyen a szerződést írják.

szolgáltató
Az elektronikus kereskedelmi törvény meghatározásában az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet.

szörfölés
Angolul surfing. A világháló böngészésének arra a módjára használatos kifejezés.

távközlő eszköz
A távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet meghatározásában „bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - szerződés megkötése érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és a televízió.”

tűzfal
Olyan szoftveres vagy hardveres eszköz, amely az illetéktelen hálózati hozzáférések detektálására és megakadályozására szolgál. Általában az internetre kapcsolt számítógépek és helyi hálózatok védelmére alkalmazzák.

URL
Az URL (magyarul webcím) a Uniform Resource Locator (egységes erőforrás-azonosító) kifejezésből nyert betűszó, az interneten fellelhető tartalmak szabványosított címe. Az elker.hu honlap URL-je, címe a következő:

http://www.elker.hu

A címben a „http” a HTTP protokollt jelenti, amelyet kettőspont (:) és két perjel (//) követ. Az URL ugyancsak tartalmazza a domain nevet (esetleg az IP címet), amely jelen esetben az „elker.hu”.

üzlet
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény értelmében „a szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kis- és nagykereskedelmi, jármű- és üzemanyag-kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, idegenforgalmi, továbbá lakossági fogyasztási cikk javító-szolgáltató értékesítő hely, ideértve a lakástól vagy lakóingatlantól műszakilag el nem különíthető, fogyasztási cikkjavító-szolgáltató tevékenység céljára kialakított helyet, a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott, értékesítést folytató helyet, valamint a különböző intézményekben, munkahelyeken üzemelő értékesítő helyeket.

vírus
A számítógépes vírus olyan program, amely más programokhoz vagy dokumentumokhoz kapcsolódik, önmaga sokszorosítására képes, és a felhasználó tudta és/vagy beleegyezése nélkül fejti ki tevékenységét. A vírus gyakran kárt okoz, de egyes fajtái csupán zavaróak. Manapság a vírusoktól eltérő tulajdonságokat mutató, gazdaprogramot nem igénylő ún. férgek válnak egyre gyakoribbá, a vírusok jelentősége csökken.

weblap
ld. honlap

WWW
A World Wide Web (magyarul világháló) az interneten publikált dokumentumok, honlapok összessége. Az egyes dokumentumokat hyperlinkek kapcsolják össze. A hálón lévő honlapokat egy böngésző segítségével tudjuk megtekinteni