Jogorvoslat az elektronikus kereskedelembenSokan azért félnek e-boltban vásárolni, mert nem biztosak abban, hogy ugyanolyan védelemben részesülnek, mint a „valódi” üzletekben. A valóság az, hogy a jogszabályok ugyanúgy vonatkoznak azokra, akik katalógusukat az interneten teszik közzé, sőt: számos speciális, szigorú előírás köti az e-boltosokat. Ezen előírások kikényszerítésére hatékony hatósági felügyelet működik, és természetesen a bírósághoz fordulás eszköze is a fogyasztók rendelkezésére áll. Kezdjük a kereskedőnél! A jó kereskedő hosszú távra tervez, és szeretné megtartani vásárlóit. A fogyasztói elégedettség megteremtése különösen fontos az elektronikus kereskedelemben, ahol ma még érthető a nagyobb fogyasztói bizalmatlanság. Panaszainkkal, információ iránti igényünkkel forduljunk elsősorban a kereskedőhöz. Nem árt természetesen, ha tisztában vagyunk jogainkkal, a jogszabályok adta lehetőségekkel. Mindehhez azonban fontos, hogy valóban elérhető legyen a kereskedő. Amennyiben telefonszámot, e-mail- vagy postacímet nem találunk a szolgáltató honlapján, úgy – amellett, hogy a kereskedő jogellenesen működik – semmi biztosítékunk arra, hogy probléma esetén az e-boltos nyomára akadunk. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Az FVF általános fogyasztóvédelmi feladatai mellett az alábbi, kifejezetten az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó jogsértések esetében jár el: - a szolgáltató nem tette közzé honlapján a jogszabályok által előírt adatokat (pl. székhely, elektronikus levelezési cím stb.)
- a szerződés megkötése nem az elektronikus kereskedelemi törvényben foglaltak szerint történt
- közüzemi, pénzügyi és nyugdíjpénztári, valamint biztosítási tevékenységet folytatók nem - működtetnek elektronikus úton is ügyfélszolgálatot.
Elektronikus hirdetésekkel kapcsolatban az FVF csak abban az esetben jár el, ha azok a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezésekbe ütköznek. Az elektronikus hirdetés kéretlensége esetén a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) jár el.
A fogyasztó panaszbejelentéssel az illetékes megyei (fővárosi) felügyelőségen élhet. A határozat meghozatalára a felügyelőségnek 30 nap áll rendelkezésére. A fogyasztói panaszkivizsgálás indokolt esetben hatósági ellenőrzés keretében történik. A felügyelőség által hozott első fokú határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Főigazgatójához címzett, de a felügyelőségnél benyújtott fellebbezésnek van helye. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek határozatai ellen benyújtott fellebbezést a Főfelügyelőség főigazgatója bírálja el. Békéltető testület A békéltető testület eljárásának célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy (fogyasztói jogvita) egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a területi gazdasági kamarák mellett működő független testület. Hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik. Eljárás megindítása iránti kérelmünket a lakóhelyünk, illetve tartózkodási helyünk szerint illetékes testületnél nyújthatjuk be. A békéltető testület tagjai felsőfokú végzettséggel és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkeznek, függetlenek és pártatlanok. A testület háromtagú tanácsban jár el.
Figyelem! A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett gazdálkodó szervezettel közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését.
Az eljárás részletes szabályait tartalmazó fogyasztóvédelmi törvény hatályos állapota elérhető a www.magyarorszag.hu portálon a Szolgáltatások/Jogszabálykereső menüpont alatt.
Közvetítő igénybe vétele A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének elősegítése érdekében olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárást honosított meg, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása. Az igénybe vehető közvetítők nevét az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által vezetett közvetítői névjegyzékből ismerhetjük meg. A felek közös megegyezés alapján az általuk választott természetes személy vagy jogi személy közvetítőként történő felkérését írásban kezdeményezhetik.
A felkérésnek tartalmaznia kell: - a felek nevét, elnevezését, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét,
- a közvetítésre felkért természetes személy nevét vagy a jogi személy megnevezését,
- ha a felet meghatalmazott képviseli, a meghatalmazott nevét, címét,
- a vita tárgyát, és
- a felek által az eljárás során használni kívánt idegen nyelvet.
A felkérésben a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni.
Az eljárás részletes szabályait tartalmazó fogyasztóvédelmi törvény hatályos állapota elérhető a www.magyarorszag.hu portálon a Szolgáltatások/Jogszabálykereső menüpont alatt.
A Nemzeti Hírközlési Hatóság
Az elektronikus kereskedelem területén az NHH a kéretlen elektronikus hirdetésekkel (spam) kapcsolatos feladatokat látja el. A Hatóság által lefolytatott eljárás részleteit elolvashatja az NHH honlapján (www.nhh.hu ), az elektronikus aláírás, elektronikus hirdetés menüpont alatt.
Módosítva: 2009. március 17. Forrás: EKK |
